Header image

Filozófia

A Budo egy életre szóló tanulás...

A Seibukai filozófiája szerint a versenyek, valamint az azokra való edzések áthaladási pontok. Más küzdősportokban a Budóval való kapcsolat lezárul az életben egy rövid versenyzői korszakkal, egy meghatározott időszakkal. A Seibukai filozófiája szerint nem kellene, hogy így legyen. Arra van szükség, hogy a versenyzői szakasz végével egyre inkább a testet hosszútávra felépítő edzések épüljenek egymásra. Például: az izomerő, a szív-tüdő kapacitás növelésének, a test edzésének – az euró-amerikai sportos elképzelés szerint – fizikai és életkori határa van. Ez a gyakorlat a Budo félreértésének tendenciája, és igazában ez itt a probléma. Először is meg kell érteni, hogy ha valaki karatézik, az még nem Budo, csak egy euró-amerikai sport saját elmélettel, testépítéssel, szabályhoz kötött viadalokkal. Ez nem több mint karate sport.

A Budo Japán valamint a távol-kelet filozófiája a test átalakításának módja, s mindezen túl a küzdelem módszere, technikája. A Budo az az eszköz, amellyel az élet alkonyáig eddzük a lelket és a testet. Hogy miért? Mert végső soron az önátalakítást és önmegvalósítást célozza meg. De ha a jelenlegi full-kontakt karatevilág állapotát nézzük, akkor úgy gondolom kevés az olyan ember, aki a fenti edzésmódot tanítja. A Seibukai az ifjúkori versenyeken való részvételt és az arra való edzést nem ellenzi, sőt, azt gondolom, éppen ezeken a kihívásokon keresztül van lehetőség egy különösen magas szint elérésére. Ezért bátorítom és támogatom is tanítványaimat a versenyzésre. De! A versenyküzdelmeken való részvétel és az erre A Seibukai karate filozófiája történő felkészülés nem a végső célt, hanem pusztán az edzések egy részét képezi. Éppen ezért fontos, hogy amikor a versenyzői pályafutásunkat befejeztük, a gyakorlás egy másik szintjére váltsunk át. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy sokkal hosszabb idõszak az életünkben az, amely a versenyzéstől való visszavonulással kezdődik, mint az, amit versenyzéssel töltöttünk el. Ezen felül, ha azt tűzzük ki célként, hogy akár életünk hatodik évtizedében is egészséges, teljes értékű emberek legyünk, ezt is elérhetjük a Seibukai filozófiájának alapját képező, az egész életen át tartó Budo napról napra való gyakorlásával.

Nagy öröm számomra, hogy a szervezetemmel már régóta kapcsolatot tartó magyar barátaim egyetértenek gondolataimmal, és ugyanezeket a célokat szem előtt tartva velük együtt tudunk haladni ezen az úton.

Nemzetközi Budo Szövetség Kyokushin Karate Seibukai
Nishida Yukio elnök

A testet és a szellemet harmonizálva ( egyensúlyban tartva ) kialakul a „négy erény”. A lelket (szellemet) a tandenbe levíve napként ragyogó emberré válunk.
„Az embernél is meglévő kisagyat trenírozzuk, eddzük.”

Q:
Az előzőekben már beszéltünk arról, hogy a légzéstechnika által, az általában nem kontrollálható vegetatív idegrendszer ellenőrizhetővé válik. Most még részletesebben szeretnénk erről hallani.
Nishida:
Mielőtt a vegetatív idegrendszer kontrollálásáról beszélnénk, szeretnék előbb az emberi agyról pár szót szólni. Az agy a nagy agy új kérgéből (új agy), az agyi limbikus rendszerből (régi agy), és az agytörzsből (eredeti agy) áll. A nagy agy új kérge az alkalmazkodási magatartást stb. nevezetesen az emberre jellemző megnyilvánulást, a limbikus rendszer az ösztön megnyilvánulását uralja. Ezen felül az agytörzs a létfenntartó lélegzést, a vérkeringést stb, működteti.Ez az új kéreg is nagyon hosszú idő alatt fejlődött ki, mely folyamatban először a gerincvelőből fejlődött ki a hátsóagy, majd az agytörzs, illetve a limbikus rendszer.Ily módon az ember a maga agyfejlődésével az élővilág csúcsára került. Ezzel szemben ha megnézzük az alsóbbrendű állatokat, a puhatestűeket, az ízeltlábúakat stb. akkor láthatjuk, hogy ezeknek természetesen nincs agyuk, sőt még agytörzsük sem. Igen ám de még így is megvalósul az ösztön-megnyilvánulás, azaz a létfenntartás. Ha ez így van, akkor az élőlény egészét (egész testét) ellenőrző agyszerű résznek lennie kell, s ugyebár a vegetatív idegrendszer az agyhoz hasonlóan működik. Az ilyen, agyat (be)helyettesítő (működést végző) vegetatív idegrendszere van az alsóbbrendű állatoknak. Tehát olyan valamivel rendelkeznek, amit kisagynak is nevezhetünk. Ha így gondolkodunk, akkor elmondható, hogy a mi emberi vegetatív idegrendszerünk az ember előtti régmúlt idők kisagyi szerepét töltötte be. Tehát a mi agyunk eredetileg a vegetatív ideg működésének egy része; ez az agy kifejlődési folyamatának kezdőpontja. Tehát a vegetatív ideg mint kis agy a nagy agy kifejlődéséig tart, folytatódik.Azonban a nagy agy kifejlődésével az embernek az éntudata (öntudata) megerősödött. De a nagy agy az éntudat megjelenésével képessé vált szabályozni az életet, a cselekvést, s ezzel az élőlény testének működését uraló vegetatív idegrendszer addigi működésével összeütközésbe került. A vegetatív ideg egyensúly vesztési kórtünetét, vagy a neurózisnak nevezett szimptómát is a vegetatív idegrendszer és az éntudat összeütközésének nevezhetjük.
Q:
Tehát ha elsajátítjuk azt a technikát, amivel képesek vagyunk a vegetatív idegrendszert irányítani (ellenőrizni), akkor a stresszből adódó szimptómák is gyógyíthatók?
Nishida:
Így van. A vegetatív ideghez tartozik a légzőrendszer, az emésztőrendszer, a keringési rendszer stb. a szimpatikus és paraszimpatikus ideg által az élőlény (ön)fenntartási tevékenységét végzi ugyan, de azon belül csak a légzés állítható illetve indítható meg önakaratból.Éppen ezért, már korábban is mondtam, hogy a vegetatív ideg ellenőrzésének (irányításának) bejárata a tanden-légzéstechnika. A légzés kontrollálásával a hasi idegközpontot (solar plexus) stimuláljuk, végül összekötve a nagy agy új kérgével , arra hatást kifejtve egy egyensúlyban lévő testet-lelket tarthatunk fenn.Mi emberek a respirációt légzésnek nevezzük. A légzés (respiráció) a különböző élőlényeknél gázcserében nyilvánul meg, lélegezni csak az ember lélegzik. Ha lélegzés jelét megnézzük, világossá válik, hogy a „saját” és a „lélek” részekből áll össze (vö.a magyar léleg-lélek szópárost).
Q:
Mi az a hasi idegközpont?
Nishida:
A rekeszizom mögött elhelyezkedő, a nap sugaraihoz hasonlóan minden irányba kiterjedő sugaras részt nevezzük így. A tanden-légzéshez hasonlatos hasnyomást gyakorolva, a rekeszizmot föl-le mozgatva ingereljük a hasi idegközpontot.Egy tudós felvetette már, hogy nem a hasi idegközpont-e a kisagy. Én úgy gondolom, hogy a hasi idegközpontot magába foglaló idegdúc egésze a kisagy. Ebben az értelemben a karate légzéstechnikájának is nevezhető sanchin kata nagyon fontos. Egy bizonyos értelemben egy kölcsön nem adható (kapun ki nem ereszthető) titok része.Ha ezt a katát valóban helyreállítanánk, akkor ha a vegetatív idegrendszer meg is borul, képesek lennénk rendbe hozni. Például az emberi közérzet (érzelem), az öröm, a harag, a bánat, a nyugalom összeköttetésekor a vegetatív idegben zavar lép fel. Amikor szomorúak vagyunk nincs étvágyunk, harag esetén pedig annak ellenére hogy nem mozgunk, a testünk aktivizálódik.Ezeknek a jelenségeknek az ellenőrzése, irányítása az aggyal lehetetlen. Itt aztán a légzéstechnika által a hasi idegközpontot ingerelve a vegetatív idegeket normalizáljuk. A közérzet (érzelmek) megnyugszik, stabilizálódik.Tehát ez a kisagy által létrehozott visszacsatolás (visszajelzés). Ezt a működést a távol-keleten már kétezer évvel ezelőtt ismerték, s a has edzésének koncepciójává vált. Egy úgynevezett has kultúra jött létre, melyet a hassal kapcsolatos sok kifejezés is bizonyít. Európában a „sanchin” katát úgy ismerik mint a zöld övesek katáját. Én úgy gondolom, hogy e kata elsajátításához a 2. danos szint szükséges. Ez természetesen a teljes légzéstechnika elsajátítását is jelenti.
„A test-lélek harmonizálásával lélektől túláradó Napemberré válunk.”
Q:
Mindazon által a karatedo mélyen gyökerezõ, egy életen át tartó tréning „útja” ugye?
Nishida:
Úgy bizony. A „budo” lényege, esszenciája eredetileg az „önvédelem”, azaz önmagunk által testünket, lelkünket magas szinten ellenőrizzük, irányítsuk. Erre az egyik módszer a légzéstechnika, amelynek hosszú időn át való gyakorlásával realizálódik ez a törekvés. Jelenleg a kyokushin karate legszélesebb rétegét a versenyzésre koncentráló fiatal karatékák teszik ki. Nekünk edzőknek épp az a feledatunk, hogy megmutassuk a társadalomnak, a kyokushinnak van más oldala is. Ha így cselekszünk, megnő a középkorúak száma az edzőtermekben. Mert az „egészség” és az „önvédelem” az élet végéig tartó kutatás témája lehet.

Végezetül a kedvenc szavaimmal szeretném zárni ezt a riportot.

„A légzést rendezzük és létrejön a tanden nap. A napideg, a fény ragyogása, a test és a lélek harmóniája a négy erénnyé válik. Ily módon jön létre a harmónia napembere.”

Ezeket a szavakat egy Fujita Reisai nevű embertől maradtak ránk, aki a légzési módok mestere volt. Jelentése: a tanden légzéssel a napideget edzve, fejlesztve harmóniába tudjuk hozni a szellemet és a testet, s ezzel létrejön a négy erény: egészség, bátorság, bölcsesség, hit, amelyeket birtokolva napként ragyogó emberré válunk. S ahogy kimondjuk ezeket a szavakat, testünk, lelkünk valahogy erővel telik meg és megjelenik az életerő.

„A szeretet nevű energia nemcsak adható, hanem ami ennél is fontosabb, születik.”

„A test edzésén keresztül eljutunk a lelki szint emelkedéséhez.”

A 21. század lesz az az idő, amikor a láthatatlan részek: az érzelmi és lelki gazdagság értékessé válik. Az energia is a láthatatlan dolgok közé tartozik. Igaz, hogy láthatatlan, de úgy gondolom, van kifejeződési formája, mégpedig az anyag. Az energia ezzel együtt átadható dolog, de van más oldala is. Ha átadható, akkor lehetséges kell hogy legyen a létrehozása is. Szeretném, ha ezt feltételezve gondolkodnánk a továbbiakban. Vegyünk példának egy kisgyermekes családot, ahol az édesanya dolgozik és ezért keveset van otthon. E miatt a gyermek lelkében (szívében) szeretetéhség születik, üresség támad. Ezért előfordulhat, hogy nem akar iskolába menni, illetve helytelenül viselkedik. Ha az anya elég szeretetet tud adni, akkor ez talán nem fordul elő. Tegyük fel, hogy a gyermek ebben a szituációban, amikor bizonyára ki van éhezve a szeretetre, kap egy kiskutyát. De ez alkalommal õ kerül abba a helyzetbe, hogy szeretetet ad ennek a kiskutyának. Ez által a szeretet nevű energiát saját maga hozza létre. Ez által megtelik az eddig üres szív (lélek). Egyszóval a szeretet nevű energia nemcsak átadható, hanem képesek vagyunk létrehozni is. Ezért aztán amikor a lelkiség gazdagságáról gondolkodunk, ezt a részt nem szabad kifelejtenünk.
Q:
Ez a dolog és a kyokushin milyen kapcsolatba hozható?
Nishida:
Amikor a kyokushint csináljuk, először is a testi szint az, amelyben mindenki magas szintet ér el. A fizikális rész nagyon könnyen érthető. De a nélkül, hogy itt megállnánk, a végső célig, a lelki szintig megyünk. Azután, hogy érzékeltük a fizikális határokat, láthatóvá válik az alapvető (lényeges), nélkülözhetetlen rész, amellyel a lelkiség rendelkezik. Ez az egyik eleme annak a gondolkodásmódnak, mely szerint a lélek(szív) a fő, a test követi, engedelmeskedik neki. Ahhoz, hogy elérjük ezt a szintet, saját magunkat kell motiválni és folyamatatosan keresni az ehhez vezető utat.

Úgy gondolom, hogy e szint elérésének egyik formája a kyokushin karate gyakorlása. Ahhoz, hogy szélesíteni, gazdagítani tudjuk tanítványaink lelki világát, pontosan értenünk kell a fizikális és a lelki szint helyét, szerepét, s a szerint tanítani. Jelenleg ez még nincs a megfelelő szinten, de akárhogy is, a jövőt nézve ilyen irányba szeretnék haladni. „A budo lelkiségével szeretném előre vinni a világot.”